Vadon termelő paraziták, Élősködő – Wikipédia


vadon termelő paraziták vizeletben féreg

Ázsiai parazita állhat a legnagyobb méhpusztulás mögött [origo] A kaptárelhagyásnak nevezett jelenség okát régóta keresik, s most első alkalommal van remény arra, hogy megtalálják az okozóját - egy parazita képében. Az Environmental Microbiology szaklapban spanyol kutatók közöltek eredményeket arról, hogy kaptárelhagyástól sújtott méhészeteket vizsgálva egyetlen lehetséges okot találtak a pusztulásra.

vadon termelő paraziták Ascaris tojásokat találtak a gyermekben

Sem a méheket érintő legelterjedtebb élősködő, a Varroa-atka Varroa destructorsem az izraeli akut paralízis vírus IAPVsem a mezőgazdaságban használatos rovarölőszerek nyomait nem találták meg, viszont azonosították az Ázsiából elterjedt Nosema ceranae nevű parazitát. Amikor ezután a kolóniában még megmaradt méheket ez ellen az élősködő ellen ható antibiotikummal, flumagillinnal kezelték, minden érintett kaptárban teljes felépülés következett be.

Bár sertések is fogékonyak a fertőzésre, járványtól nem kell tartani. De a háztáji vad húsfeldolgozás kockázatos. Nem csak az afrikai vadon termelő paraziták ASP az egyetlen olyan betegség, ami a vad- és a sertésállományban előfordulhat. Néhány hete jelent meg a bama. Mivel senkinek sem hiányzik az ASP-hez hasonló egy újabb vész, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál NÉBIH érdeklődtünk, hogy ennek újbóli felbukkanása mit jelent, mit okozhat, illetve, hogyan lehet megakadályozni az elterjedését.

A Nosema ceranae az utóbbi években indult hódító útjára, és jelent meg a keleti mézelő méhek kaptárai után a nyugati méhekében is, addig a Nosema apis volt a nyugati mézelő méhet megbetegítő egyedüli ismert Nosema-faj Európában. A nyugati mézelő méhnél először Taiwanban és Spanyolországban megfigyelt parazita ma már világszerte elterjedt.

A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat.

A Nosema ceranae-nek és a Nosema apis-nak hasonló az életciklusa, előbbi spórái valamivel kisebbek, ám a legnagyobb különbség közöttük a pusztítás gyorsaságábban mutatkozik: a Nosema ceranae nyolc nap alatt végez a méhekkel, lényegesen rövidebb idő alatt, mint a másik parazita - olvasható az egyik magyar méhészeti portálon. A pusztulás a táplálékszerzésről gondoskodó méheket érinti a leginkább, amelyek a fertőzés miatt túl gyöngék ahhoz, hogy visszatérjenek a kaptárba, és a mezőn pusztulnak el.

vadon termelő paraziták

Emiatt a vadon termelő paraziták néhány napon belül a rajnak csak egy legyengült, kiéhezett töredéke marad, ami a kaptárelhagyásra is igen jellemző. Bár a mostani eredmény nagy előrelépést jelenthet a méhek pusztulásának megállításában, még nem jelenti egyértelműen azt, hogy megtalálták volna a kaptárelhagyás egyedüli okát - mutatnak rá a kutatók. A méhek elvesztése beláthatatlan gazdasági következménnyel járna.

A méhek munkája nyomány ugyanis nem csupán a méz kerül asztalunkra, ennél sokkal nagyobb a jelentőségük a termesztett és vadon élő növények vadon termelő paraziták beoprzásában. Számítások szerint ételeink közel harmada dicséri a méhek munkáját.