Miért kerekes férgek
A német szöveg némi figyelemre méltatásával magyarra átültette és kibővítette dr. Ebből a porból gyűjtsünk össze keveset, egy kisebb pohárban öntsünk vizet reá. Alig egy óra múlva a legtöbb esetben figyelmes nézéssel már miért kerekes férgek is parányi pontocskák tűnnek elő, melyek áteső fényben fehéresen csillognak.
Miért kerekes férgek a piciny pontok ide-oda mozognak. Ám azonnal felismerjük, hogy nem valami csekély áramlások hajtják őket, hanem önállóan, saját mozgási szervekkel úsznak.
Picinységük miatt azt gondolhatnánk, hogy véglények. Fogjunk csak ki egy pipettával egy vagy több ilyen úszó pontocskát s egy vízcsöppben tegyük mikroszkópium alá!
Varga Lajos Ha hosszabb időn keresztül nem esik az eső, akkor a házeresz csatornáiban finom por miért kerekes férgek fel. Ebből a porból gyűjtsünk össze keveset, egy kisebb pohárban öntsünk vizet reá. Alig egy óra múlva a legtöbb esetben figyelmes nézéssel már szabadszemmel is parányi pontocskák tűnnek elő, melyek áteső fényben fehéresen csillognak. Ezek a piciny pontok ide-oda mozognak. Ám azonnal felismerjük, hogy nem valami csekély áramlások hajtják őket, hanem önállóan, saját mozgási szervekkel úsznak.
Rögtön látni fogjuk, hogy sok ázalékállatkához hasonlóan csillangó sörték segítségével vígan tovább úszkálnak. Az állatkák olyan élénken mozognak, hogy nagyon nehéz testük felépítését részletesebben megfigyelni. Mert vízcseppünkbe néhány korhadt faszálka vagy parányi szalmatörmelék is jutott, melyeket a porral együtt a szél hurcolt a csatornába.
Ezek most a vízcsepp aljára süllyedtek s így állatkáink közöttük és a parányi homokszemcsék között pompás búvóhelyre miért kerekes férgek kíváncsi tekintetünk elől.
De nini! Amint a mikroszkópium látómezejét átkutatjuk, egyszerre észrevesszük, hogy az egyik állatka testének keskeny végével megtapadt az egyik törmelékszemcsén. Testének másik vége szabadon előreáll s ezen közepes nagyítással is két köralakú fogaskerék tűnik föl, melyek élénken forognak. Most már tudjuk, hogy mikkel van dolgunk. Kerekesférgek ezek, a Rotatoriák, vagy Rotiferák rendjébe tartozó állatkák.
Nem véglények, hanem miért kerekes férgek szervekkel ellátott többsejtű állatok, Metazoák.
A kerékszervek mozgása mellett még egy másik szerv mozgása is azonnal feltűnik. Az állatka testében, azon a helyen, ahol a nyakhoz hasonló befűződés van, szilárd, két félre oszlott szerv van, melynek részei egyenletes ütemben egymásra préselődnek, majd újra eltávoznak egymástól.
A zúzómalomra emlékeztető szerv közben szabálytalanul ide-oda forog. Ez a szerv az úgynevezett rágókészülék.
Account Options
Részei kemény kitinából állanak s azt a táplálékot aprózzák fel, melyet a kerékszerv sodort a szájnyílásba s innen a garatba és a rágógyomorba. Mik azok az említett kis fogaskerekek? Ennek tisztázása céljából valamivel erősebb nagyítást kell vennünk s az állatkák élénk mozgását is meg kell akadályoznunk.
Ezt úgy érjük el, hogy vízcseppünkhez nagyon kevés hígított kokainoldatot teszünk, mely rövidesen kifejti bódító hatását. Ekkor világosan láthatjuk, hogy állatkánk Helminták és más paraziták kezelése elülső részén két kerekded, lebenyes nyújtvány tör előre, melyeknek peremén finom csillangók csapdosnak, mégpedig most már a bódítószer hatása alatt nagyon lassan.
Alaposabban megfigyelve, észrevesszük, hogy a csillangók mozgása a lebeny kerületének egyik pontján indul meg s meghatározott irányban egyik csillóról a másikra terjed át hullámszerűen. Rövidesen egy újabb hullám következik, úgyhogy egyidejűleg több hasonló hullám halad végig a szegélyen. Ez a mozgás okozza azt, hogy a rendesen gyorsabb hullámzás azt a benyomást kelti, mintha a kerek lebenyek fogaskerékszerűen maguk mozognának.
Mindkét körlebeny között, kissé a hasoldal felé, foglal helyet a szájnyílás, melyet szintén nagyon finom csillangók bélelnek ki. Hiszen az ereszcsatorna finom száraz porában, ha szárazon vizsgáljuk meg, a mikroszkópium alatt is csupa élettelen, mozdulatlan, szilárd testecskéket találunk.
S mégis a porszemecskék között kell lenniök ezeknek a piciny állatoknak. Ám nem mutatják azokat a megkapó élettevékenységeket, melyeket az imént a vízcseppben megismertünk.
Tetszhalottak, teljesen kiszáradtak, összezsugorodottak s csak a szakember tudja megkülönböztetni nagy fáradsággal a környezetükben látható igazi élettelen testektől. Ám megnedvesítve csodálatos módon képesek arra, hogy újból életre keljenek.
Mindjárt meg kell azonban jegyeznünk, hogy állatkáink a lappangó életnek ebben az állapotában is némi életműködéseket mégis végeznek. Mindenekelőtt a kiszáradás csak külsőleges; a test miért kerekes férgek a nedvesség nyomainak meg kell lenniök. Ha erős felmelegítéssel vagy teljesen száraz levegőn a víznek ez a parányi mennyisége is eltűnik, akkor miért kerekes férgek elpusztulnak és többé nem kelthetők életre.
A legfontosabb miért kerekes férgek lassú anyagcsere, elenyészően csekélyfokú lélekzés még a lappangó élet állapotában is megvannak, ha eszközeinkkel nem is tudjuk kimutatni. A kerekesférgek elevenen is tekintélyes számban találhatók a korhadó falevelek között, moha- és zuzmópárnákban, a nedves talajban, a porban és iszapban.
Velük szemben rengeteg kerekesféreg él a vízben; leginkább az édesvizekben. De csekélyebb fajszámuk megtalálható a tengerben és a miért kerekes férgek vízben is. Vannak élősködő fajok is. Testük külső alakja rendkívül változatos, de a belső szervek felépítésében mégis sok hasonlóságot és megegyező alaptervet mutatnak.
Schizocerca diversicornis Daday. Rotaria rotatoria Schrk 2. Asplanchna sieboldi Leydig rágókészüléke.
Ez az aránylag szilárd külső takaró a kutikula, melyet az alatta levő, élő, igazi bőrsejtek építenek fel. Ez a külső kutikula némely helyen rendkívül vékony s így ezen a helyen a bőr miért kerekes férgek és hajlékony.
A láb rendesen a hasi oldal felé foglal helyet s gyakran gyűrűszerű szelvények különböztethetők meg rajta. Ezek gyomorparaziták emberben gyűrűs szelvények a kerekesférgek nagy részének testét látszólag olyan módon tagolják, int az ízeltlábúakét vagy a gyűrűsférgekét.
Ez utóbbiakban azonban a szelvényezettség a test belső szerveire is kiterjed, a kerekesférgeké pedig csak a bőrre szorítkozik. A külső szelvényezettség célja kettős. A szelvények egyrészt a testrészek nagyobb mozgékonyságát segítik elő, másrészt a leginkább veszélyeztetett fej és láb védelmét teszik lehetővé.
A víz legcsekélyebb megrázkódására ugyanis rögtön behúzzák a fejüket és lábukat a törzsbe, mert azok ízei úgy mozgathatók el egymás mellett, mint a fajta paraziták részei. Sok kerekesféreg törzsét külön páncél védelmezi, melybe gyakran mész rakódik s többnyire lapos alakot ölt.
Kerekesférgek – Wikipédia
Ilyen kemény páncéljuk van az ú. A kerékszerv alakja rendkívül változatos. Elterjedhet több lebenyen, melyek a szájnyílás körül türemkednek elő, de gyakran főleg a kúszó fajokon csak egyszerű csillópamatot alkothat, amint néhány később szóbakerülő fajon látni fogjuk.
A láb végén elhelyezett mirigyek váladéka arra szolgál, hogy az állatka miért kerekes férgek s akaratától függően bizonyos ideig esetleg állandóan valamilyen tárgyon egyhelyben maradjon. A kerekesférgek testén nagyon gyakran olyan függelékeket, tüskéket, sörtéket, vagy úszószerű függelékeket is találhatunk, melyek szintén a miért kerekes férgek szolgálatában állanak.
Nagyon sok faj van, melyek az úszáson kívül a mozgásnak egy másik sajátságos faját is végzik, t. Rendesen harántcsíkolt izmokkal ellátott és erősen fejlett ugrósörték képessé teszik őket arra, hogy a nagy ellenállást kifejtő vízben is jókora távolságra pattanjanak Filina- Polyarthra- Pedalia-fajok.
Ám az úszás sebessége is nagyon változó. Némelyek valósággal száguldanak a vízben, mások azonban nagyon lassan, csaknem méltóságteljesen úsznak ide-oda, miközben állandóan változtatják az úszás irányát. Vannak olyan fajok is, amelyek a piócákhoz hasonlóan araszolva is mozognak Rotaria, Philodina stb.
Rendesen a tapintás szolgálatában állanak azok a nyújtványok, függelékek, ormányszerű képletek, melyek a kerekesférgek fején és testének egyéb részein helyezkednek el; rendesen mozgathatók és nagyon érzékenyek.
Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos.
Különösen jól fejlettek azokon a fajokon, melyek a vízben lebegő életmódot folytatnak plankton-élőlények. Említettük, hogy a páncélos-kerekesférgek Loricata testét sokszor nagyon kemény és más állatok által meg nem emészthető héj védelmezi. Ám vannak olyan fajok is, melyek sűrű, miért kerekes férgek és parányi zsákhoz hasonló védőburkot választanak el s benne élnek.
Ha veszedelem fenyegeti őket, akkor ebbe húzódnak vissza, nagy hirtelenséggel. Melicerta ringens L. Ejferth-Schönichen: Einfachste Lebensformen Bd.
Kerekesféreg | PécsZoo
A Melicerta és Oecistes nevű fajok a kocsonyás lakózsákocska falát még külön meg is erősítik apró idegen, szervetlen anyagokkal. A kerekesférgek külső takarója alatt hosszanti és harántizmok vannak; különösen ezek az utóbbiak jól fejlettek. Ez az izomrendszer sok tekintetben hasonlít a többi féregbőrizomtömlőjéhez.
Számos izom van a testüregben is, mely a kültakaró és a belső szervek között fut le. Ezek között legfontosabbak azok az izmok, melyek a kerékszerv behúzását és kiterítését, valamint a láb behúzását és kitolását végzik.
Állatkáink tápcsatornája amint láttuk a többnyire hasirányban elhelyezkedő szájnyílással kezdődik. Rendesen a kerékszervnek különleges része veszi körül.
Tartalomjegyzék
Miért kerekes férgek garatban folytatódik, mely után a rágógyomor következik, a rendesen jól fejlett rágókészülékkel, melynek apró részei minden fajra jellemző különbségeket mutatnak s így az állatkák nagyon jellemző faji bélyegeinek tekinthetők, melyeknek a fajok meghatározásában jelentékeny szerepük van.
A rágókészülékre jellemző az is, hogy alkotórészei mindjárt végleges nagyságban fejlődnek ki s miért kerekes férgek jól megkülönböztetik az egymáshoz gyakran nagyon hasonló fiatal alakokat. A rágókészülék részeit erőteljes izmok mozgatják, melyek rendesen csak az állatka halálakor fejezik be működésüket.
A rágógyomorból rendesen igen keskeny nyelőcső vezet a gyomor felé. A rágókészüléktől felaprózott táplálékot a nyelőcső bélelő csillói vezetik tovább. Ám a nyelőcső fala erősen kitágítható, úgyhogy nagyobb falatok is keresztüljuthatnak rajta. Vannak olyan fajok, melyekben a rágókészülék ősi formáját megőrizte, amennyiben nem a táplálék felaprítását végzi, hanem igazi fogókészülék.
Ezt úgy használja az állatka, hogy a garaton és szájnyíláson nagy sebességgel kiölti s vele ragadja meg zsákmányát, melyet aztán rágógyomrába ránt be.
A zsákmány ilyenkor felaprózatlanul jut be miért kerekes férgek tulajdonképpeni gyomorba. A nyelőcső gyomorfelőli végén rendesen két jól fejlett emésztőmirigy foglal helyet.
Ezek váladékukat a széles emésztőgyomorba vezetik, melyet kerek vagy hosszúkás, jól fejlett pillákkal kibélelt hatalmas sejtek alkotnak. A gyomor után hosszabb vagy rövidebb bél következik, mely a test végén lévő nyílik. Vannak egyes fajok, melyeknek emésztőgyomra vakon végződik Asplanchna, Paraseison. Az emészthetetlen táplálékot ezek rendesen a szájnyíláson ürítik ki igen nagy sebességgel. A kiválasztás életfolyamatát két vízér protonephridium végzi, melyek rendesen a nyak tájékán kezdődnek s hosszú csatornák alakjában a test jobb és baloldalán futnak lefelé.
Oldalt több vagy kevesebb, vakon végző ágat viselnek, melyeknek végében a lángsejtek helyezkednek el. Mind a két csatorna a kloakába nyílik, de a legtöbb fajban az úgynevezett összehúzékony- vagy lüktető-hólyag közvetítésével, mely sokszor tekintélyes nagyságúra duzzadhat meg.
Kerekesférgek
Ezt a kiválasztó készülék által összegyűjtött váladékot, ill. A kerekesférgek idegrendszere meglehetősen egyszerű alkotású. Legfontosabb része a páros vagy páratlan agydúc vagy agy, miért kerekes férgek rendesen a fejben a garat fölött helyezkedik el. A test egyes részei felé, főleg a külső érzőszervekhez nagyon vékony idegeket bocsájt.
Az érzőszervek között legfontosabbak a már említett tapogatók, vagy érzősörték, melyek legnagyobb tömegben a fejen vannak elhelyezve. Fontos idegpálya vezet a szemhez is, mely többnyire kerek vagy X-alakú. Száma rendesen egy vagy kettő, ritkán három. A szemeket fekete vagy vörös festék színezi s gyakran lencseszerű miért kerekes férgek fénytörő közeg van rajtuk. Ám sok olyan kerekesféreg van, melyeknek szeme egyáltalánban nincsen. A kerekesférgek váltivarú állatok.
Minden, amit eddig róluk mondottunk, csak a nőstényekre érvényes. Testükben az eddig strongyloidosis kecske szerveken kívül találunk még egy vagy két petefészket s ezeknek megfelelően egy vagy két szíktömlőt, melyek a peték fejlődéséhez szükséges táplálékokat szállítják, illetőleg termelik.
A zacskóalakú petefészkekben keletkeznek a peték, melyek rövid petetartóba jutnak; ez a kloakába nyílik. Nagyon sok faj lerakja a petéket; más fajok a testükhöz kívül hozzátapasztva addig cipelik magukkal néha 810 petét is! Valójában tehát magzat: embriumtartók. Vannak azonban olyan fajok is, melyeknél a fiatal miért kerekes férgek az anyaállat testében érik el teljes fejlettségüket, tehát elevenen hozzák a világra.
A fiatalok mindig az anyaállathoz hasonlítanak, tehát álcaállapot nem fordul elő. A hím egyedek, már amennyire egyáltalában ismerjük őket úgy látszik, hogy a Bdelloidea-alrend tagjainál hímek nincsenek sokkal kisebbek, mint a nőstények s szervezetük rendkívül elcsökevényesedett.
Nincsen tápcsatornájuk, miért kerekes férgek szájnyílásuk miért kerekes férgek s ezért csak néhány napig tudnak élni. Lüktetőhólyaguk is hiányzik s kerékszervük erősen visszafejlődött. Ezért van az, hogy sok faj hímjei nagyon hasonlítanak egymáshoz.
